A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filozófia - elmefilozófia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filozófia - elmefilozófia. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 5., kedd

Rajnai Lencsés Zsolt: Azonosság-elmélet

I.

Az azonosság-elmélet alapgondolata az, hogy a mentális állapotok egyenlők az agy fizikai állapotaival. Ez a gondolat nem új, mert nyomaiban Hobbes és Gassendi, két XVII. századi filozófus már érintette, de fogalmi implikációjának gondos kidolgozására az 1950-es évektől kezdődően került csak sor.

Ha felületesen szemléljük az azonosság-elméletet, hasonlóságot vélünk felfedezni közte és a tulajdonság-dualizmus között, ám fontos megkülönböztetni a kettőt, ugyanis a tulajdonság-dualizmus szerint a mentális állapotok a fizikai agy nem-fizikai tulajdonságai, az azonosság-elmélet szerint viszont, a mentális állapotok azonosak az agy bizonyos fajta fizikai állapotaival. Az implikáció a másik irányban nem feltétlenül áll, vagyis lehetnek olyan agyi állapotok, amelyek semmilyen
mentális állapottal nem azonosak.
Az azonosság-elmélet tehát a mentális állapotok mibenlétével kapcsolatban

Rajnai Lencsés Zsolt: Behaviorizmus

A behaviorizmus az angol ’behavior’ (viselkedés) szóból ered és két fajtája ismeretes: (1) a filozófiai behaviorizmus és a (2) módszertani behaviorizmus.

A filozófiai behaviorizmus fizikalista választ ad arra a kérdésre, hogy mik a mentális állapotok, vagyis a válasz melyet megfogalmaz, minden vonatkozásban visszavezethető az empirikus tapasztalatokra és a fizikai tárgyakra. A módszertani
behaviorizmus pedig azt kívánja bemutatni, hogyan kell a pszichológusoknak kutatásaikat folytatniuk, röviden: módszertant kínál a pszichológiai

Rajnai Lencsés Zsolt: Dualizmus

Amikor az elmefilozófiában dualizmusról beszélünk, nem kevesebbről beszélünk, mint arról, hogy van-e az embernek, a testtől különálló lelke, vagy nincs. A vallások is sok tekintetben érintik ezt a témakört.
A dualizmus, kettősséget jelent, és az elmefilozófiában kétféle dualizmusról eshet szó:

1. Szubsztancia-dualizmusról és
2. Tulajdonság-dualizmusról

A.) SZUBSZTANCIA-DUALIZMUS

A szubsztancia, latin eredetű szó, és jelentése: sűrítmény, lényeg.
A szubsztancia dualizmus alapvető tétele a következő: Az elme/lélek a testtől függetlenül létező, és attól teljesen eltérő
dolog.
A filozófiában nem különböztetjük meg a lelket az elmétől, hanem mindkettő ugyanazt jelöli. Azt, az amúgy nagyon is kérdéses “nem-anyagi entitást” (létezőt), amely (ha egyáltalán létezik) magában hordoz minden mentális

Rajnai Lencsés Zsolt: Bevezetés az elmefilozófiába, avagy, az alapkérdések felvetése

Amint elmefilozófiáról beszélünk, indirekt módon, máris elkötelezzük magunkat az elmefilozófia egyik ága, történetesen a szubsztancia-dualizmus mellett, jóllehet az elmefilozófia egyik súlyos és vitatott kérdése, hogy egyáltalán, “önálló dologként” létezik-e az elme, vagy, a fizikai aggyal szemben, ez csak emberi fogalom…?
A reifikáció, a “dologként kezelés” tehát, ebben a kérdésben egy olyan filozófiai veszély és elköteleződés, amit, a szubsztancia-dualizmusról szóló