2012. június 6., szerda

Rajnai Lencsés Zsolt: Nő a tükörben


 Nő a tükörben,
amint épp érez.

Amikor szép és
szép amit érez.
Vágy bújik dús
szemöldökében,

s lágyan siklik a kéj
csöndes örömében.

Fájdalmas szerelmének
fészke, – mosolygó arca,

a tükörben csillan,
mint érzéki ajka.

Nyaka és kulcscsontja
vállaira csordul,

törékeny kecsessége
a tükörben fordul.

Homlokán értelem
fénye magaslik,

s mint lágy vadrózsa
mikor szélben hajlik,

a lelke csak ring.
Fátyol-mosolya

oltalomként
sorsába fonja

bátor-erős ékét,
mint ég a kékét.

Szoborrá merevül
rajta: idő, kín, gyönyör,

mert csinossá egy férfi
formálta őt, – a Nőt.

2010.03.11.

1 megjegyzés:

  1. Hogy tudtál ehhez a gyönyörű vershez ilyen borzalmas képet illeszteni??? Rossz a memóriád :))i.

    VálaszTörlés