2012. június 6., szerda

Rajnai Lencsés Zsolt: Ritka találkozás


A vágóhíd még csöndes. Vért sír a hajnal.
De a pillanatok alig késnek. Görögnek.
És mi olyan ritkán találkoztunk.

Csak csöndben kellett volna ülni.
És egymáson felejteni bárány-tekintetünk
farkasnyomait.

Az eltört, szakadt rezzenésekbe
hangtalan-kötőelemet vinni.
Szemmel verni és ölelni.
Így szelídülni.

2010.06.06.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése