2012. június 6., szerda

Rajnai Lencsés Zsolt: Éjjel


Sötétlő éjjelente
eléd roskadok némán,
mikor hangtalan vasúton elrobog az este.

A horpadt éj egén miriád csillag sziporkáz,
s halk síri nesz dorombol,
ejtőzik, könnyez és pompáz.
Lágy hangok, mint lányszobák neszei zörögnek,
s a virágok aléltan sárba feküsznek.
Csend sző át csöndet.

Ajkamon halk rím csikordul,
mint szavad, mely hegedűből
bűvöl.

Bíborlánggal ég az este
bágyadt éj ölében,
s eleven, élő kiáltás
varr sebet szívemre.

2010.04.03.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése